Folyamatos napi pihenés
A munkáltató köteles úgy megtervezni a munkaidőt , hogy a munkavállalónak az első műszak vége és a második műszak kezdete előtt legalább 12 egymást követő órás pihenőideje legyen 24 óra lefolyása alatt, és fiatalkorú munkavállalónak legalább 14 óra pihenőideje legyen 24 óra lefolyása alatt.
Ezt a pihenőidőt le lehet rövidíteni a 18 év feletti munkavállaló esetében egészen nyolc órára folyamatos üzemelésben és turnus alapú munkában, sürgős mezőgazdasági munkák, egyetemes postai szolgáltatás nyújtása, sürgős javítási munkák esetén, ha a munkavállalók életét vagy egészségét veszélyeztető helyzet elhárításáról van szó, valamint vészhelyzet esetén. Ha a munkáltató rövidíti a minimális pihenőidőt, köteles utólagosan a munkavállaló számára 30 napon belül egyenértékű folyamatos pót pihenőidőt biztosítani.
Megszakítás nélküli pihenés a hét folyamán
A munkáltató köteles úgy megtervezni a munkaidőt , hogy a munkavállalónak minden héten két egymást követő folyamatos pihenőnapja legyen, amely szombatra és vasárnapra, illetve vasárnapra és hétfőre esik.
Ha a munka jellege és a működési feltételek nem teszik lehetővé a 18 évnél idősebb munkavállaló munkaidejének ütemezését az (1) bekezdés szerint, két egymást követő megszakítás nélküli pihenőnapot kell biztosítani a hét más napjain.
Munkaszüneti napok
A munkaszüneti napok azok a napok, amelyekre a munkavállaló heti pihenése esik hét közben és az ünnepnapok. A munkaszüneti napokon munkát kizárólag a munkavállalók képviselőivel folytatott konzultációt követően lehet kivételesen elrendelni.
A megszakítás nélküli pihenés napján hét közben a munkavállaló részére csak a munkanapokon el nem végezhető következő szükséges munkát lehet elrendelni:
a) sürgős javítási munkák,
b) rakodó és kirakodó munkák,
c) leltározási és számlazáró munkák,
d) folyamatos üzemelésben elvégzett munka olyan munkavállaló helyett, aki nem jelent meg a műszakra,
e) az élet-, az egészség- vagy a vészhelyzeti veszélyek elhárítása érdekében végzett munka,
f) a lakosság élet-, egészségügyi és kulturális igényeinek kielégítéséhez elkerülhetetlenül szükséges munkák,
g) állatállományok etetése és gondozása,
h) sürgős munka a mezőgazdaságban a növénytermesztésben, a növények ültetése, kezelése és betakarítása, valamint az élelmiszer-nyersanyagok feldolgozása kapcsán,
Ünnepek alatt a munkavállalónak csak olyan munkát lehet elrendelni, amelyet a munkavállaló folyamatos pihenési ideje alatt lehet neki elrendelni a hét folyamán, folyamatos üzemelési munkát, és a munkáltató épületeinek védelméhez szükséges munkát.
A következő napokon: január 1-én, január 6-án, Nagypénteken, Húsvétvasárnap, Húsvéthétfőn, május 1-én, május 8-án, július 5-én, augusztus 29-én, szeptember 1-én, szeptember 15-én, november 1-én, november 17-én, december 24-én 12:00 óra után, december 25-én, és december 26-án nem lehet a munkavállalónak munkát elrendelni sem megegyezni vele olyan munkában, amely áru végső felhasználója számára történő eladást jelent beleértve az ezzel összefüggő munkákat.